A Fekete-hegy

Magyarország legdélibb fekvésű hegysége, a Villányi-hegység minden bizonnyal az egyik leggazdagabb hazai terület – legyen szó akár geológiai, őslénytani, növény- és állattani, akár kultúrtörténeti, történelmi vagy tájképi értékekről.

A Fekete-hegy (341m) a Villányi-hegység keleti végén található szinte elbújva a kb. 100 m-el magasabb Szársomlyó mögött. Nevét is elhelyezkedéséből kapta, mert bizonyos napszakokban a Szársomlyó árnyékot vet rá és lehet, hogy innen a Fekete-hegy elnevezés.

Ha nyugati irányból, például a Siklósi várból tekintünk a Szársomlyó felé, láthatjuk, hogy a Fekete-hegy nem egy „eltakart, háttérbe szorult kis dombocska”, hanem igen is a Szársomlyó szerves része.
Ezt az állítást régi írások is alátámasztják, hisz például a növények, állatok, lelőhelycéduláin szereplő helységnevek (Nagyharsány – Dobogó, Szársomlyó - Dobogó) pontosan a Fekete-hegyre utalnak, tehát sok esetben nem különálló hegyként szerepel az írásokon, hanem mint a Szársomlyó egy része.

A hegy, fokozottan védett!

Az értékek a részben megmaradt természetközeli állapotú - a déli oldalon és a gerincen - mészkedvelő nyílt és zárt sziklagyepekre, molyhos tölgyes karszt-bokorerdőkre, - az északi oldalon - törmeléklejtő erdőkre, szurdokerdőkre és sziklai bükkösökre, dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösökre és gyertyános-tölgyesekre koncentrálódnak.
Az értékek leltárba vétele hozta meg azt a felismerést, hogy egy igen értékes területtel van dolgunk és ennek eredményeként 1997-ben védetté nyilvánították.

A terület természetvédelmi kezelői feladatait a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

Bizonyítottan előforduló növényfajok:

• Kígyónyelv páfrány (Ophioglossum vulgatum L.)
• Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora L.)
• Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis (L.) Mill. subsp. Nigricans)
• Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata Stev.)
• Mecseki varjúháj (Sedum neglectum subsp. sopianae Priszter)
• Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)
• Selymes boglárka (Ranunculus illyricus L.)
• Borzas szulák (Convolvulus cantabrica L.)
• Nagyezerjófű (Dictamnus albus L.)
• Jerikói lonc (Lonicera caprifolium L.)
• Sárga len (Linum flavum L.)
• Borzas len (Linum hirsutum L.)
• Árlevelű len (Linum tenuifolium L.)
• Szent-László tárnics (Gentiana cruciata L.)
• Répás holdviola (Lunaria annua L.)
• Magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.)
• Csillagőszirózsa (Aster amellus L.)
• Olaszmüge (Asperula taurina L. subsp. Leucanthera)
• Hangyabogáncs (Jurinea mollis (L.) Rchb.)
• Nagy szegfű (Dianthus giganteiformis Borb.)
• Bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon L.)
• Gömbtermésű madártej (Ornithogalum sphaerocarpum Kern.)
• Epergyöngyike (Muscari botryoides (L.) Mill.)
• Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus K.)
• Pirítógyökér (Tamus communis L.)
• Tarka nőszirom (Iris variegata L.)
• Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce)
• Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine Cr.)
• Gérbics (Limodorum abortivum (L.) Sw.)
• Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis (L.) Rich.)
• Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia (L.) Rich.)
• Méhbangó (Ophrys apifera Huds.)
• Tarka kosbor (Orchis tridentata Scop.)
• Majom kosbor (Orchis simia Lam.)
• Vitéz kosbor (Orchis militaris L.)
• Bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds.)
• Majom X bíboros kosbor (Orchis angusticruris Franchet)
• Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis (L.) Rich.)
• Bíbor sallangvirág (Himatoglossum caprinum (M.-Bieb.) Spreng.)
• Csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima C. Koch)

Sajnos az állatvilágáról kevesebbet tudunk, de a gerincesek közül az alábbi fajokat sikerült feljegyezni:

• zöld varangy,
• erdei béka,
• erdei sikló,
• fali gyík,
• zöld gyík,
• lábatlan gyík,
• nyest,
• mókus,
• mezei nyúl,
• borz,
• róka,
• őz,
• gímszarvas,
• vaddisznó,

madarak közül a hegylábi szőlőkben fészkelő parlagi pityerek az érdekesebbek.

Aki a kék jelzésen elsétál a Fekete-hegy lábánál és meglátja ezt az elnyújtott két púpú hegyet jusson eszébe, hogy milyen értékek találhatók rajta, még ha méretében el is törpül a Szársomlyó mögött.