Főoldal Das Weinbaugebiet Villányi borvidék története, szokásai Híres emberek, híres történetek Teleki Zsigmond, a világhírű villányi alanynemesítő

Teleki Zsigmond, a világhírű villányi alanynemesítő

Teleki ZsigmondA filoxéra (szőlőgyökértetű) 1875-ben tört be Magyarországra, és húsz év leforgása alatt a kötött talajú borvidékeinken – így Villányban is – szörnyű kárt okozott. Az ország szőlőültetvényeinek több mint a fele elpusztult, a szegényebb gazdák kipusztult szőlőiket anyagi fedezet hiányéban azonban Villányban sem tudták újratelepíteni. Újabb 20 év kellett, hogy a szőlőterület elérje az 1894. évi területnagyságot. A szőlők újratelepítésének nagy munkájában elévülhetetlen érdemeket szerzett Teleki Zsigmond villányi szőlőbirtokos.

A kipusztult szőlőhegyek, szőlőterületek újbóli beültetéséhez szükséges ellenálló amerikai alanyok nemesítésére és terjesztésére Teleki Zsigmond 1881-ben létesített Villányban kísérleti alanytelepet. 
„Az általa kitenyésztett és nevét viselő Berlandieri x Ripária Teleki alanyfajok űrt töltenek be és lehetővé teszik a legnehezebb újratelepíthető, de legjobb borokat adó, meszes sovány hegyoldalaink felújítását és amellett legjobb talajainkban is jobban díszlenek, egyenletesebb forradású és így életerősebb oltványokat adnak, mint az eddig ismert, legnagyobbrészt francia származású alanyfajták.”

Teleki (Taussig) Zsigmond 1854-ben született Pécsett. Az elemi iskola elvégzése után apja fűszerüzletében dolgozott Villányban. 15 éves korában Budapesten – saját magát eltartva - folytatta középfokú tanulmányait, majd egy bécsi bankban dolgozott. Ezután egy würzburgi (Németország) borkereskedőhöz szerződött ügynöknek, minek kapcsán bejárta egész Európát.

27 éves korában (1881) hazatért, és megtakarított pénzéből hozta létra a fent említett villányi kísérleti telepet. Az évtizedeken át folytatott megszállott kísérletek tőkéjét felemésztették, és szegényen,  56 évesen (1910 augusztusában)halt meg.

Halála után fiai, Andor és Sándor, a 30 holdas Teleki-anyatelep mellett óriási adósságot is örököltek. 1911-ben Bécsben exportirodát nyitottak, majd Sollenauban és Kottingbrunnban 10 holdas anyatelepet és kísérleti ültetvényt hoztak létre. Ezt követően pedig Daruváron (Jugoszlávia) létesítettek ültetvényt. A vállalat fennállásának 40. évében Algériában, Olaszországban és Franciaországban is működött Teleki-féle anyatelep.  A villányi telep folyamatos bővítése mellett, Közép-Európa legnagyobb alanyvessző- és oltványüzemévé fejlesztették cégüket.
1931-ben 100 hold szőlő, 100 hold amerikai anyatelep, 30 hold oltványiskola és 250 hold kiegészítő gazdaság volt a „Teleki-szőlőtelepek” birtokában, amely az 1930-as években Európán túl is ismertté vált, számos külföldi és belföldi szakember tanulmányozta.  A nemzetközi szőlőkongresszusokon még halála után 20 évvel is elismerték, alanyfajtái az európai szőlőfelújítás nélkülözhetetlen elemei voltak, és a többi földrészen is elterjedtek.  A vállalat 1945-ben állami kézbe került.

Teleki Zsigmond halálának 20. évfordulóján (1930), tisztelői szobrot állítottak a csillagvölgyi Teleki-villa előtt.
A Villányi Borászat Rt.-től nemes gesztus volt, hogy egykori pincéjében Villány szőlőtermesztésének, borászatának történetét bemutató múzeumot rendezett be, és – az idő közben megszűnt – szőlőtermesztő szakcsoport is az ő nevét vette fel.