Főoldal Villányi borvidék Szőlőtermő táj Fehér szőlők

Fehér szőlők

Olaszrizling

Az Olaszrizling feltehetőleg Olaszországból vagy Franciaországból került át Németországba, majd főként a filoxéravész után Európa más vidékeire is. Német nyelvterületen Wälschriesling néven ismerik. Késői érésű fajta, október elejére teljesen beérik, terméshozama jó és egyenletes, fagytűrő, rothadásra közepesen érzékeny. Tőkéje középerős vagy gyenge. Fürtje kicsi, hengeres és tömött, gyakran mellékfürtöket is visel. A bogyói kicsik, gömbölyűek. Rendesen beérve sárgászöldek, lédúsak, édesek, a napos oldalukon rozsdásodók, a héjuk vékony.

fehér szőlőszemek

Rizling

A Rizlinget nálunk Rajnai Rizlingként ismerik, de a fajták nevében a legújabb nemzetközi szabályok szerint nem szerepelhet a termőtáj neve. Angol nyelvterületen White Rieslingnek, németül egyszerűen csak Rieslingnek hívják. A Chardonnay után a legismertebb szőlőfajta. Fürtje általában kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött. A bogyói szintén kisméretűek, sárgászöldek, a napos oldalukon rozsdásodók, héjuk közepesen vastag, lédúsak, savasak és jellegzetes ízűek. Késői érésű fajta, október közepére teljesen beérik. Alacsony terméshozamú, rothadásra kifejezetten érzékeny, de rendkívüli módon tűri a fagyot.

Chardonnay

A világhódító Chardonnay nagy valószínűséggel Burgundia szülötte. Ezért nevezik Magyarországon tévesen fehér burgundinak, pedig az a Pinot Blanc szőlő. Elsősorban Franciaországban termesztik, de elterjedt az egész világon. Tőkéje nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel. Termése jellegzetes, fürtje kis méretű, hengeres vagy vállas, középtömött, laza. Fürtjei nem túl nagyok, bogyói aprók, gömbölyűek, rendszerint fehéres zöldek, kissé feketén pontozottak, lédúsak és ropogósak, héjuk vastag.

Hárslevelű

A Hárslevelű régi magyar szőlőfajta. Érzékeny a természeti környezetre és a művelési módszerekre. Általában október közepére érik be, gyakran magasabb, mint 20 mustfokkal. Tőkéje erős növekedésű. Fürtje hatalmas, gyakran eléri a negyven centiméter hosszúságot is és a vége olykor fecskefarkszerűen elágazik. Kicsiny, gömbölyded, zöldessárga, vékony héjú, lédús és édes bogyói a napos oldalukon rozsdásodnak. Savtartalma viszonylag alacsony. Lisztharmatra, rothadásra, fagyra érzékeny, ezért nem terjed nagymértékben a telepítésre.

Zöldveltelini

A Zöldveltelini valószínűleg ausztriai eredetű. Bőtermő, fürtje és bogyója közepes, bogyóhéja közép-vastag. Középérésű, rothadásnak ellenálló, cukortartalma közepes. Borának illata, zamata, sav- és extrakt tartalma közepes.

Fűszeres Tramini

A Fűszeres Tramini valószínűleg a dél-tiroli Tramin községről kapta a nevét. Gyenge növekedése és alacsony terméshozama miatt nem túlzottan kedvelt a szőlőtermesztők körében. Tőkéje középerős növekedésű. Fürtje kicsi, vállas, közepesen tömött, szabálytalan alakú. Bogyói kicsik, megnyúltan gömbölyödnek, színük világos vagy sötétebb húspiros, néha szürkés árnyalatú. Közepesen termő fajta, mustja szeptember közepére teljesen beérik.

Szürkebarát

A Szürkebarát Franciaországból származik, ahol Pinot Grisként ismerik. A Pinot család tagja, közvetlen rokonai a Pinot Blanc és a Pinot Noir, közülük hazánkban a szürkebarát terjedt el leginkább. A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá. Középérésű, közepesen termő. Késői szürettel, termésmennyiség vissza fogásával javítani lehet a szőlőből készülő bor minőségét.. Fürtje kicsi, vállas vagy hengeres, nagyon tömött. Bogyója kicsi, szürke, gömbölyded, hamvas, közép-vastag héjjal. Húsa puha, leves, semleges ízű.

Muscat Ottonel

Az Ottonel muskotály Muscal Ottonelként, Muscat Ottonel Blancként és Muskat Ottonel Biancoként is ismert. Francia eredetű szőlőfajta, mely hazánkban a Badacsonyi, valamint a Mátraaljai borvidéken van jelen legintenzívebben. Korai érésű, közepesen termő, fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), hengeres vagy kissé vállas, tömött. Bogyója közép-nagy, fehér, gömbölyű, alig hamvas, közép-vastag héjú. Húsa puha, leves, muskotályos ízű.

Királyleányka

Az Erdélyből származó Királyleányka ma már Hungarikumnak számít. A tőkéje erős növekedésű és sűrű vesszőzettel rendelkezik. A szőlőfajta fürtje közepes vagy kicsi, vállas és tömött. A tavaszi virágos rét üde és kellemes illata jellemzi az e fajtából készülő bort. Élénk, üde, gyümölcsös savaiban megjelenik a zöldalma és a zöld papaya ízvilága.

Forrás:
Haraszti Gyula: Villányi Borok – Kossuth Kiadó, 2002
http://borkincstar.atspace.com/szolofajta.html
http://www.boraszportalok.hu/index.php?p=borkalauz#feherszolo