Főoldal Villányi borvidék Villányi borvidék természeti értékei Kikerics

Villányi borvidék természeti értékei - Kikerics

(Colchicum hungaricum)

A magyar kikerics méltán lett a Villányi Borvidék legjobb borainak címernövénye, egyedülálló természeti kincsünk

Valóban hungaricum: a kikerics

Enyhébb januári napokon, amikor az ország többi részén még borongós téli idő uralkodik, a nagyharsányi Szársomlyó hegyen már virít legkorábban nyíló tavaszi virágunk, a magyar kikerics.

Magyar KikericsKét, sötétzöld, V keresztmetszetű, pillás élű levele között késő tavaszig 10-15 fehér-halványlila leplű virág jelenik meg egymás után. Hasonlít rokonára, a gyakori előfordulású, nagyobb termetű, lilás-rózsaszín őszi kikericsre. Kecses, elegáns kis teremtés, márciusban virít tömegesen.

Liliomféle, tehát hatleplű a virága, és a talajban arasznyi mélyen bújik meg hagymagumója a sziklagyep talajában, rendszerint a sziklához simulva. Toktermése májusban jelenik meg, a mélyből a felszínre nyomulva, és magjait a csapadékvíz és rovarok hurcolják el, ültetik el az anyatő környékén.

Ez után ismét nyugalomba vonul, levelei elszáradnak, és a nyári száraz időszakra, ahogyan a télre is, a hagymagumó nyugalomba vonul. Ez a hagymás sziklagyepi növények túlélési stratégiája.

Egyetlen termőhelyeként sokáig csak a Szársomlyó déli lejtőjét ismertük (lásd: túra útvonal). Itt találta meg és írta le a tudomány számára 1867-ben, a kiegyezés évében az addig ismeretlen növényt Janka Viktor magyar botanikus.

A szakma szabályai szerint elnevezve, a magyar kikerics, Colchicum hungaricum nevet kapta a ”tudományos keresztségben”.

Valódi mediterrán növény, de a Balkánon (Velebit) ismert populációi a hazainál kisebbek. A Szársomlyón két populációja élt, a nagyharsányi már a kőbányászat áldozata lett. A villányi populáció (amely a Szoborpark felett tenyészik) azonban életerős, és fenntartható.

A hegy többi részén szórványosan él, akkor volt tömeges, amikor a gyepen juhokat legeltettek. A hagyományos gazdálkodás békében élt a természettel, a legelő állat csak a füveket, a társulás többi tagját kedvelte, a kikericset megkímélte, valószínűleg azért is, mert a növénynemzetség minden faja erősen mérgező kolhicin anyagot tartalmaz.

A Szársomlyó ezért, és mert a legnagyobb fajdiverzitású hazai növény- és állattársulás élőhelye, egyik legkorábban (1936) fokozott védettséget kiérdemlő természeti értékünk.

A kiváló pécsi botanikusok mellett az MTA Botanikai Kutatóintézete, az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói végeztek rendszeres kutatásokat élőhelyén. Egy ritka – tehát igényes, másutt nem is meghonosítható – élőlény jelzi, hogy milyen feltételek között életképes.

Szaporodni csak itt képes, ezen a mediterrán szigeten. Valószínűleg itt vészelte át a legutóbbi jégkorszak egymillió évét.

Ha a mediterrán klíma jellemzői a meghatározóak számára, akkor a klímaváltozásra, melegedésre is kedvezően válaszolhat. Valóban, a több éves mérések szerint a virágzó példányok száma még nem növekedetett (a csírázás után csak a harmadik-negyedik évben virágzik először), de a csírázó magok és a fiatal egyedek száma jelentősen megnőtt. Így járult hozzá egy újabb adattal a klímaváltozás jelenségének bizonyításához ez a ritka növény.

A magyar kikerics méltán lett a Villányi Borvidék legjobb borainak címernövénye, egyedülálló természeti kincsünk.

Az ország jelképeként, a kétforintos pénzérmén is megjelent. Sajnos, ezt 2008-ban gazdaságossági okból kivonták a forgalomból, de reméljük, hogy más érméken még viszontláthatjuk.