Főoldal Villányi borvidék Villányi borvidék története, szokásai Szőlőtermesztési szokások

Szőlőtermesztési szokások

A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza.

A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál. A rómaiak telepítették az első szőlőket az olyannyira kellemes klímát nyújtó hegy lábához. A település gazdagságáról az országút mentén feltárt villa és fürdőépület romjai adnak képet. Az 1963-ban előkerült kupolás fürdő burkolata az Alpokból származó fehér márvány volt. Medencéjét alulról fűtötték (hypocaustum), csarnokát freskók díszítették

Szüret

Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-en - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején az elpusztult magyar falvakba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját.

Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték.

A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban.
Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt. A bor eltarthatósága  fontos tényezővé vált, aminek a pincéket köszönhetjük.

A XIX. században filoxéra vész pusztította el Villányban is, mint egész Európában a szőlőket. Teleki Zsigmond villányi szőlőnemesítőnek köszönhető az ültetvények megújítása. Az ő nevéhez fűződik azoknak az alanyfajtának a kinemesítése, melyek segítségével a filoxéra vész után megkezdődhetett a szőlőültetvények újratelepítése Európa-szerte.

Hagyományosnak a Kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.