A Villányi borvidék Magyarország legdélebbre eső szőlőtermő területe, ahol a speciális klíma és talajadottságok kivételes borok előállítását teszik lehetővé.
A borvidék sajátossága a gazdag borászati örökségében, a villányi termelők összefogásában, az apáról-fiúra öröklődő borkészítési hagyományokban rejlik.
A Villányi borvidék egyedülálló adottságai
Eredetvédelem és borvidéki márkák
A termelők kiemelt hangsúlyt fektetnek a magas színvonalú borelőállításra, az itt készült borok minőségét az országban egyedülálló Villányi Eredetvédelmi Rendszer garantálja. Borvidékünk vezérterméke a Villányi Franc, amely kiválóan közvetíti a térség egyedülálló adottságait, bora elegáns, rétegzett, vibráló, mégis telt és harmonikus. A borvidék könnyed, fiatalos márkája a Villányi REDy pedig egy friss, gyümölcsös, portugieser alapú házasítás, amelyet a mindennapokra ajánlunk. Fedezze fel Villány egyedülálló karakterét minden villányi kikericcsel ellátott palackban!
A Villányi borvidék fontosabb dűlői
Sokszor halljuk egy-egy termelőtől, hogy az adott bor azért olyan kiemelkedő, mert a származási helye, a terroir, vagyis a dűlő adottságai kiemelkedően jó minőségű szőlő termesztésére alkalmasak. Szerencsére a borvidéken sok ilyen dűlővel büszkélkedhetünk, íme a legtöbbet emlegetett dűlők: Agancsos, Bocor, Csillagvölgy, Fekete-hegy, Gombás, Jammertal, Kopár, Makár, Mandolás, Ördögárok, Pillangó, Remete.
Villányi borvidék – Ördögárok dűlő
A Villányi borvidék számokban
- Termőterülete: 2367,59 ha
- Napsütéses órák száma: 2150 óra/év
- Csapadék mennyisége: 700 mm/év
- Évi középhőmérséklet: 11°C
- Tengerszint feletti magasság: 140–350 m
A Villányi borvidék úttörői
A Villányi borvidéken biztos alapokat adott a fejlődéshez a hagyomány tisztelete, amelyhez a fejlődés vágya, a szorgalom és tenni akarás párosult. Vitathatatlan tény, hogy a rendszerváltás után a villányi borászatok eszméltek először, és így úttörő szerepet játszhattak napjaink hazai borkultúrájának alakulásában. Tiffán, Gere, Polgár, Bock. Sorban érdemelték ki „Az év bortermelője” címet a kilencvenes években, és bár sok minden történt azóta, az akkor kialakított nimbusz még ma is több szempontból érezteti hatását.
A szőlőtermesztés történelmi hagyományai
Hagyományos pincék a szőlők között, a mészköves Szársomlyó lábánál
A Villányi borvidék borait a szakemberek és a fogyasztók egyaránt a hazai borpiac kiemelkedő minőségű és legkeresettebb termékei között tartják számon. A nyolcvanas évek végétől az élő családi hagyományok kaptak esélyt a fejlődésre, amik a szőlőtermesztés történelmi hagyományaira épültek. Ezen a tájon a római korig vezethető vissza ez a tudás, és bármilyen nemzetiség volt túlsúlyban a vidéken, mindig fontos szerepet játszott a bortermelés. A rómaiak, magyarok, szerbek, németek szép sorban mindig hozzájárultak egy újabb fajtával, egy újabb szőlőművelési, borkészítési technológiával a korábbi évszázadok ismereteihez, szokásaihoz. Ennek a gazdag borkészítési hagyománynak az egyik csúcsa a szerbek által behozott kadarka elterjedése volt. A 18. században idetelepült német nemzetiségűeknek köszönheti a vidék a portugiesert, akik híresek munkamoráljukról és precizitásukról. Igaz, hogy a világfajtákban teljesedik ki a villányi terroir igazán és a csúcsborokat ezek között kell keresnünk, mégsem nevezhető villányi borászatnak, amelyiknek nincsen portugieser a kínálatában.
Klíma és talaj
Magyarország legdélibb, szubmediterrán klímájú borvidéke mindössze 4500 hektáros és ebből jelenleg mindössze 2400 hektáron termelnek szőlőt, közel 55 szőlőfajtából. Ezzel együtt az egyik legtömörebb elrendezést is itt találjuk. Jellemzően szerves anyagokban, mészben gazdag löszös, agyagos talajokkal találkozni az egész borvidéken. A siklósi területek kalciumban gazdagabbak, amelyek markánsabb savháztartást biztosítanak az itt készült boroknak.